A Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet oktatási feladatait felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés keretében és doktori képzésben való közreműködésben látja el az agrár- és gazdaságtudományi képzési területeken, emellett erősödő innovációs és a kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat. Ismerjük meg közelebbről a Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet és 54 munkatársának tevékenységét, Dr. Bujdosó Zoltán intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
Mi az Intézet alaptevékenysége?
Az Intézet alaptevékenysége hármas, melyen belül jelenleg a legnagyobb arányt az oktatási fókusz képviseli, emellett erősödő az innovációs és a kutatás-fejlesztési tevékenység is. Valamennyi képzési szinten jelen vagyunk, a felsőoktatási szakképzéstől a doktorképzésig, de végzünk szakirányú továbbképzéseket és felnőttképzést is. Az Egyetem összes hazai képzési helyén oktatunk, de jelentős a határon túli felsőoktatási tevékenységünk is, így két székelyföldi helyszín mellett a Felvidéken és a Vajdaságban is jelen vagyunk. Szakjaink jó része angol nyelven is folyik, ehhez megfelelő alapot jelentenek a kiváló nyelvismerettel rendelkező kollegák.
Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?
Mivel Intézetünk szerteágazó területeket ölel fel, így a kutatásaink témái is széleskörűek, leginkább azonban az alábbiakra fókuszálunk:
-
- Körforgásos pénzügyi és üzleti modellek fejlesztése – hazai green deal adaptációk
- Fenntartható agrár- és élelmiszerrendszerek gyakorlati aspektusai, az agroökológia gyakorlata
- Ökológiai gazdaságok tevékenységének fejlesztése
- Digitális szaktanácsadás módszertani fejlesztése és a publikus/privát adatbázis rendszerek használatának modellezése
- Gazdasági térszerveződés és komplex térségfejlesztés, a vidéki gazdaság lehetőségének vizsgálata a lokális adottságokra igazodva, különös tekintettel a turizmusra
- Vidéki társadalom- és településkutatás
- Social farming adaptáció - demens terápia és farmtervezés modellezése
- A megújuló erőforrások hasznosításának területi dimenziói
Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
Képzési kínálatunkhoz igazodva partnereink között tudhatjuk a hazai köz- és szakigazgatás intézményeit (AM, MÁK, kormányhivatalok, NAK), vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket, akciócsoportokat, de különböző hazai és nemzetközi egyesületekkel is együttműködünk (KÖVET, EU Circular Economy, Agroökológia-hálózat, Védegyelet, Magház, Agroecology-Europe, Magyar Szociális Farm Szövetség, Lions Clubok, stb.) A turizmus területén – főleg a duális képzéshez kapcsolódva – nagy szállodaláncok mellett partnerünk többek között a FATOSZ a Magyar Fürdővárosok Szövetsége és a Magyar Fürdőszövetség is.
Melyek az Intézet kutatási egységei?
Intézetünkben kialakítás alatt állnak a kutatócsoportok, jelenleg az alábbi területek rajzolódnak ki:
- Megújuló erőforrások tervezése és területfejlesztés
- Gasztronómia és Turisztikai Szolgáltatások
- Zöld Turizmus
- Organikus Élelmiszerek Termelése és Fogyasztása
- Szociális Gazdálkodás, Egészség- és Foglalkoztatási Programok
- Digitális Szaktanácsadás
- Társadalmi és Területi Felzárkóztatások, ezen belül kiemelt fókuszú a Falukutatás
- Vállalati Fenntarthatóság
- Körforgásos Gazdasági Rendszerek
Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?
Jelenleg 54 fő munkavállalónk van, 5 fős támogató személyzet mellett 49 fő oktató és kutató dolgozik közvetlenül az Intézetben, de széleskörű az együttműködés a releváns doktori iskolák doktoranduszaival illetve, professzor emeritusokkal is.
Néhány szóban mesélje el, melyek az Intézet által végzett szolgáltatások!
Intézetünk leginkább a szaktanácsadás és a felnőttképzés területén tud szolgáltatást nyújtani. Több kollegánk vett részt és remélhetőleg fog részt venni különböző szintű tervezési dokumentumok készítésében, véleményezésében, monitoringjában, de kiemelhető a gazdák, tanácsadók vagy más célcsoportok számára rövid ciklusú képzések lebonyolítása is. Turisztikai területen is kikérik munkatársaink szakértői véleményét, ezek mind fontosak a szakmával történő élő kapcsolat fenntartása és annak erősítése érdekében.
Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mesélni erről néhány szót!
Két nemzetközi projektünk fut jelenleg. A trAEce projekt tevékenységei a gazdálkodókra összpontosulnak, fő célja, hogy a gazdáknak oktatóink kompetencia alapú képzési készségeket és eszközöket kínáljanak annak biztosítására, hogy mezőgazdasági gyakorlatukat az agroökológiai (AE) gyakorlathoz igazítsák. A projekt célja, hogy a közeljövőben zökkenőmentesen térjen át a hagyományos ipari mezőgazdaságról az ökológiabarát gyakorlatokra.
A VETin SET projekt a fenntartható turizmushoz kapcsolódó jó gyakorlatok azonosítását tartalmazza, melyek oktatásra kerülnek a szakképzésben résztvevő tanárok és tanulók számára. A projekt célja a tanárok azonosított, új készségekkel történő szakmai fejlődésének támogatása, a turizmushoz kapcsolódó kurzusok tantervének javítása a fenntartható turizmushoz kötődő tudás és készségek szintjén, továbbá a tanulók fenntartható turizmushoz kapcsolódó készségeinek javítása a munka világában történő alkalmazhatóságuk növelése érdekében. Továbbá több beadott nemzetközi projektünk bírálat alatt van, bízunk ezek sikerében.
Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?
A FAO kutatásaihoz járulunk hozzá közvetett módon, külföldi hallgatóink oktatásán és kutatási tevékenységén keresztül.
Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?
Legfőbb célunk a közösségépítés, szakmai műhelyként és emberi közösségként bízunk a közös munka sikerében, annak ellenére, hogy munkatársaink az Egyetem összes campusán, szerte az országban végzik feladatukat. Úgy gondolom, ehhez minden adottsággal rendelkezünk. Kiváló, hosszú időre visszanyúló intézményi és hallgatói hagyományokkal, kvalifikált, felsőoktatásban jártas, idegen nyelveket beszélő oktatói gárdával, gyakorlati és pályázati tapasztalattal, szakértelemmel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel, elsőrangú tanár-hallgató viszonnyal, jó hallgatói közösséggel és önszerveződő hallgatói klubokkal rendelkezünk.
Ha szakmai célt, missziót szeretnék megfogalmazni, azt mondhatjuk, hogy a fenntartható vidékfejlesztés, ökológiai gazdálkodás és vidéki turizmus témákhoz kapcsolódó szakokon modern, megbízható képzettséget adó oktatás megvalósítása a cél, továbbá törekszünk a vidék környezeti állapotának megóvására a társadalmi-gazdasági fellendítés érdekében.
Milyen egyéb tevékenységeket tart fontosnak megemlíteni?
A tehetséggondozás és kutató diáknevelés szellemisége és keretei (kutatói demonstrátori rendszer, tudományos diákköri tevékenység, hallgatók bevonása kutatási projektekbe, szakkollégium működtetése, publikálás elősegítése, felkészítés szakmai és tanulmányi versenyekre) már kialakultak az Intézetben, melyet a továbbiakban is kiemelkedő színvonalon kell folytatni, kihasználva a kapcsolódó pályázati lehetőségeket. Külön kiemelt figyelmet kell fordítani a határon túli tehetséggondozásra, ezért a Határon túli TDK-rendezvény fenntartását továbbra is fontosnak tartom.
Kiemelt célunk a tudománynépszerűsítés. Úgy érzem, az elmúlt években jelentős előrelépést tettünk e területen, a Kutatók éjszakája programjain az intézeti kollegák fontos szerepet vállaltak. Eredményeink disszeminációja nem csak az Egyetem falai között, hanem országos szinten is meg kell jelenjen. Fontosnak tartom kollegáink minél több helyen történő megjelenési lehetőségének támogatását. Kiemeltnek tartom az önszerveződő, alulról épülő, kisebb szervezeti egységek önálló programjainak támogatását, megvalósítását. Számtalan eddigi jó példa bizonyítja, hogy a közösség ereje át tud lendíteni problémákon. Vallom, hogy „sok fonálból lesz az erős kötél”!
Mely kutatási területre várják fiatal kutatók, hallgatók jelentkezését?
A falukutatás, a hosszú évek óta működő kutatóműhely azt gondolom, minden évben örökzöld és vonzó témát nyújt az érdeklődő hallgatók számára, biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Hasonlóképp a regionális kutatások is népszerűek maradnak. Emellett a vidéki társadalom és gazdaság – hazánkban betöltött fontos szerepénél fogva – szintén állandó kutatási témát nyújt számunkra, ugyanúgy, mint az egyre inkább fókuszba kerülő önellátás vagy körforgásos gazdaság. Semmiképp nem hagyhatjuk ki az ökológiai gazdálkodás, az agroökológia kérdéskörét, hiszen ma már ez nem csak környezeti vagy gazdasági, hanem társadalmi fókuszt is kapott. Munkatársaink ehhez maximális felkészültséggel és kiváló nyelvtudással rendelkeznek, így a magyar hallgatók mellett a külföldi diákokra is számítunk.
Dr. Bujdosó Zoltán