A Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet az ország és a szakterület igényének és a nemzetközi trendeknek megfelelően tájrendező-kertépítő mérnököket, okleveles tájépítész mérnököket, okleveles településmérnököket, okleveles tájépítész-kertművészeket és tájépítész doktorokat képez. Az Intézet 58 munkatársa a hazai és nemzetközi piaci igényeknek, tudományos színvonalnak és szakmai elitnek megfelelő szakemberek képzésén dolgozik. Ismerjük meg közelebbről a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet és munkatársainak tevékenységét, Dr. Fekete Albert intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
Mi az Intézet alaptevékenysége?
Az Intézet feladata a tájhasználat, a területfejlesztés, az urbanisztika, a globális környezeti kihívások kontinentális, országos és helyi problémáinak felismerésére, előrejelzésére, a táji és környezeti konfliktuskezelésre, a tájak, települések kreatív alakítására alkalmas szakemberek képzése; a korszerű díszkertészeti ismeretek, a növényalkalmazás és a fajtaszortiment fejlesztése, valamint a díszkertészeti és zöldfelületgazdálkodási precíziós technikák kutatása és innovációja; a települési és táji környezet érték- és hagyományalapú, innovatív megújítása.
Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?
- Közintézmények és közparkok a települési zöld infrastruktúrában
- Városi zöldinfrastruktúra, - mezőgazdaság és -erdészet
- Dísznövénytermesztés és alkalmazás a változó klíma tükrében
- Táj- és kertművészeti örökség megőrzése, védelme és turisztikai fejlesztése
- Zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásai; vidékfejlesztés
- Tájkarakter-kutatás, hagyományos táj- és településarculati, kert- és tájtörténeti kutatások
- Mezőgazdasági táj, biodiverzitás, rekreáció
- Települési klímaháztartás javítása, vízvisszatartás és vízháztartás javítása, települési és regionális zöldinfrastruktúra védelme és fejlesztése
Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
Az Intézet főbb vállalati partnerei a Főkert ZRT., a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vácrátóti Arborétum, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a VIP beton Kft, a Korzó Studió, a Geum Műterem, a Város Teampannon Kft., a Reneszánsz Kőfaragó Kft., a Semmelrock Kft., a Hauraton Kft., a Pestterv Kft., az Urban-Lis Stúdió Kft., a BFVT Kft., a Magyar Közút Zrt., a Nemzeti Örökség Intézete, a Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint a fővárosi és vidéki önkormányzatok.
A partnerek a tudományos munkát az oktatáshoz és kutatásokhoz kapcsolódó kutatási és tervezési megbízásokkal, adatszolgáltatással, szakmai konzultációval segítik. A piaci szereplők az oktatásban is részt vállalnak.
Az Intézet kutatásban együttműködő partnerei az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és az Agrokémiai Intézet, a Benetton Foundation, az Esterházy-kastély központ, az ICOMOS MNB, a Lechner Tudásközpont, az MTA Ökológiai Kutató, az Agrárminisztérium, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, az Agrárminisztérium, az IFLA Europe, az ECLAS, az MTSZ, a MÉK Tájépítészeti Tagozat, a MÉK Műemlékvédelmi Tagozata, valamint a MUT.
Melyek az Intézet kutatási egységei?
Az Intézet hét kutatási egységet ölel fel, amelyek a következők:
- Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék
- Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
- Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
- Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
- Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék
- Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
- Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport
Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?
Az intézet munkavállalóinak létszáma 58 fő.
Néhány szóban mutassa be, melyek az Intézet által végzett szolgáltatások!
Az egészséges, kreatív települési-táji környezet megőrzését az EU New Green Deal megállapodása (zöldinfrastruktúra szerepének növelése, zöld, körforgásos gazdaság kialakítása, CO2-kibocsátás csökkentése) fokozottan támogatja, ami nagyon jó piaci kilátásokat nyújt közép- és hosszútávon a tájépítészetnek. A legfontosabb Intézet által végzett szolgáltatások a következők
- Zöldfelületi objektumok (közparkok, közterek, intézménykertek, temetők, illetve egyéb köz- és magánterületek) kert- és tájépítészeti koncepció-, engedélyezési, illetve kiviteli terveinek elkészítése.
- Együttműködés piaci szereplőkkel, tervezői, szaktanácsadás, speciális szakemberutánpótlás-képzés, hosszú távú szakmai stratégiák és törvényi szabályozás közös megalkotása kapcsán.
- Városfejlesztési, zöldfelületfejlesztési, zöldinfrastruktúra projekteket előkészítő vizsgálatok, elemzések; koncepciótervek készítése a fenntarthatósági elvek maximális integrálásával (pl. Bp. Fővárossal, különböző fővárosi kerületekkel, települési önkormányzatokkal, BFK-val közösen)
- Kistelepülések fejlesztési terveinek előkészítése, településarculat-védelmi és tájökológiai fejlesztési irányok kidolgozása (pl. döntés-előkészítő tanulmányok), hosszú távon minőségi és élhető élettér megteremtése nemzeti szinten.
- Örökségvédelmi, turizmusfejlesztési koncepciók és tervek készítése (adatbázis-létrehozás és -kezelés, integrált tervezési munkák).
Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?
Igen, az Intézet több nemzetközi szervezettel is együttműködik különböző kutatásokban, például a „Tájépítészettel a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzéséért” című programban az Európai Tájépítész Szövetség Agrártáj Munkacsoportjának (IFLA Europe, Agricultural Landscape Working Group) tagjaként vesz részt az európai mezőgazdasági táj egységes védelmi stratégiájának kidolgozásában. A munka a kulturális örökség, az agroökológia, a zöldinfrastruktúra és a hagyományos tudásátadás szempontjából vizsgálja az agrártájakat, és ezeket a –fenntarthatóság szempontjából is alapvető fontosságú – szempontokat nevezi meg a stratégia pilléreiként.
A Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet továbbá az EuLand21 (2018-2020) és INNOLAND (2020-2022) projektek keretében osztrák, litván, lengyel, finn és portugál partnerinézmények mellett az IFLA Europe és a LE Notre Institute partnereként dolgozik az európai tájépítész képzés harmonizációján, és egységesítésén a minél jobb átjárhatóság érdekében, illetve a tájépítészeti tervezői jogosultság teljeskörű nemzetközi elismerése érdekében.
Végül, de nem utolsó sorban, Intézetünk a Landscape and Democracy (2017-2019) és LED2Leap (2019-2022) projektek keretében német, svéd, norvég partnerinézmények, továbbá a hazai KultúrAktív Egyesülettel együtt az IFLA Europe és a LE Notre Institute partnereként vesz részt a tájépítészeti tervezés közösségi alapokra helyezése, a szakma és a környezetvédelem népszerűsítését célzó, óvodától kezdődő környezeti nevelést fejlesztő kutatásban.
Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?
Oktatási vonalon, a képzések egyedi jellegének megtartása és a jelenlegi oktatási szakterületek és képzési formák fejlesztése a fő cél, a piaci igények alapján.
- ALAPKÉPZÉS: tájrendező és kertépítő mérnök BSc - 456 fő (66%)
- MESTERKÉPZÉS: Mesterképzés (MA/MSc) 129 (19%)
tájépítész mérnök MSc
tájépítészet és kertművészet MA (magyar és angol)
településmérnök MSc
- SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS: 104 (15%)
- Nemzetköziesítés tekintetében Intézetünk fő célja az angol nyelvű Tájépítészet és kertművészet MA képzés hallgatói létszámának növelése (100%), bővítése (pre-master év). További cél az angol nyelvű tájrendező és kertépítő mérnök BSc indítása (közös magyar-kínai oktatási kutatási platform megalakítása). Hangsúlyos részvételt képzelünk el az európai tájépítész képzés irányainak kialakításában (IFLA Europe Recognition panel).
- További célunk a tananyagfejlesztés a kortárs táji-települési-környezeti kihívások, ökológiai szemlélet, kreativitás, interdiszciplinaritás, örökségvédelem, klímaadaptáció, zöldinfrastruktúra-fejlesztés, terület- és vidékfejlesztés, fenntartható város és vidék gondolatok mentén.
- Szeretnénk továbbá új, a zöld környezet fejlesztését, az életminőség javítását célzó szakképzésekre, felnőttképzésekre több figyelmet fordítani, mint például ökologikus zöldfelület-fenntartó/kezelő; zöld műszaki ellenőr; tájgondnok képzés)
- Célunk a kárpát-medencei oktatási együttműködések fejlesztése. A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán 2012-ben elindított tájépítészmérnöki alapképzést követően egy közös Tájépítészmérnök MSc képzés kidolgozását tervezzük.
Az oktatás mellett a következő területeken tartjuk fontosnak:
Humánerőforrás stratégia
Az oktatás-kutatás-innováció terén elvárt egyetemi stratégiának megfelelően az Intézet humánerőforrás-állományának fejlesztése a következő szempontok szerint történik:
- Az adminisztrációs erőforrások belső átszervezése (részben központosított, tematizált feladatellátás)
- A külső előadók részleges kiváltása
- A jó munkaerő megtartásához megfelelő anyagi motivációs rendszer alkalmazása
- A piaci szereplők rendszeres bevonása az oktatásba
- Külföldi, neves professzorok bevonása az Intézet munkájába
- A munkavállalók egyéni kompetenciáinak felmérése kihasználása és fejlesztése
Kapcsolatépítési stratégia
A tájépítészet hármas (agrár, műszaki és művészeti) beágyazódásának a következménye a szakmánkra jellemző interdiszciplinaritás. A kapcsolati tőke elsősorban azokra a kapcsolatokra alapoz, amelyek hozzá tudnak tenni az Intézet sikeréhez. Ennek értelmében tudatos kapcsolatépítés szükséges mindazokkal a szereplőkkel, akik a különböző szakterületeken és a különböző társadalmi hierarchiákban képviselnek érdekeket és csoportokat. Az egyetemi átalakulás kapcsán az Intézet prioritásává vált az erőteljesebb agrárirányú kapcsolatépítés azokkal a zöld agrárgazdasági partnerekkel, amelyekkel új szakmai együttműködések kialakítására nyílik lehetőség és egyben az Intézet számára új kutatási irányok és partnerségek is kialakulhatnak. A potenciális új partnerségek mind a nem élelmiszerlánc-alapú, mind pedig az élelmiszerlánc-alapú területeken erősíthetik a kutatási, oktatási és piaci együttműködést.
Szakmakommunikációs stratégia
Az oktatási, kutatási, kormányzati, piaci, érdekképviseleti és civil partnerekkel már korábbról erős együttműködés épült ki hazai és nemzetközi téren egyaránt. Nemzeti viszonylatban jól működő szakmai kapcsolatokkal rendelkezünk úgy műszaki (építészeti és urbanisztikai oktatási intézmények, kamarák, hatóságok, törvényalkotás, piaci szereplők stb.), mint művészeti (MOME, MKE, MMA stb.) illetve agrárterületen (NAK, Agrárminisztérium, MTA, MÖFÖSZ, MDSzSz, nemzeti parki igazgatóságok stb.) Meg kall tartani az aktív és vezető szakmapolitikai szerepet a hazai szakmai szervezetek vezetőségeiben (MÉK TT, MTSz, MUT, ICOMOS MNB Történeti Kertek Szakbizottsága) illetve a nemzetközi szakmai szervezetek vezetőségeiben és munkacsoportjaiban (IFLA Europe, IFLA World, ECLAS). Különösen fontos a nyitás az agrárium felé. Az Intézetben szakmakommunikációs munkacsoport működik, ennek tevékenységét fokozni kell. Tudatosítani kell, hogy a tájépítészet az agrárgazdaságot minden léptékben (települési, regionális és nemzeti – ide értve a határon túli szintet is) befolyásoló szakterület, amely olyan robbanásszerű fejlődés előtt áll, amelyet a gyors biotechnológiai és műszaki fejlesztések tesznek lehetővé. A következő két évben az előző hétéves ciklus EU-s agrártámogatási összegével megegyező mezőgazdasági beruházások várhatók, s ezek 40%-át a környezetminőség javítására, élhető települési és rekreációs táj kialakítására, agrárkörnyezet-gazdálkodásra, zöldítésre kell fordítani. Ennek az összegnek a céltudatos és hatékony felhasználásában a tájépítész szakmai ismeretek mérvadók (pl. zöldinfrastruktúra-kutatások, klímaadaptációs módszertanok, ökoszisztéma-szolgáltatások).
Milyen egyéb tevékenységeket tart fontosnak megemlíteni?
Intézetspecifikus kiemelendő tények és tevékenységek:
- Diplomás munkakörben elhelyezkedők: 95%, szakterületen 90%
- Szakmai gyakorlatok 500+ hazai és külföldi céggel
- A képzéseket a nemzetközi tájépítész szövetség (IFLA Europe) elismeri, nemzetközi szinten irányadónak tekinti
- Hatékony intézeti marketing
- Aktív tudománykommunikáció
- Beiskolázási projekt: általános és középiskolai bemutatkozások, nemzetközi toborzás, színvonalas oktatás. Ennek is köszönhető, hogy a felvett hallgatói létszám 2021-ben egyetemi szinten a Tájrendező és Kertépítő BSc szakon a legmagasabb, 159 fő
- Folyamatosan nyereséges, önfenntartó intézet
- Hazai viszonylatban minden képzési szinten egyedi képzések
- Tájépítész (illetve alapszakon tájrendező/kertépítő) oklevél Magyarországon csak itt szerezhető meg
- A mesterszakos diploma tervezői jogosultságot ad
- Külföldi meghívott vendégelőadók
- A tájépítész mesterképzés angol nyelven is elérhető
- Oktatási együttműködések (óratartás, konzultáció, terepgyakorlatok) vállalati partnerekkel
- A szakma felszálló ágban van világszerte, mind a nagyléptékű (ökológiai hálózatok), mind a település-és objektumszintű feladatokban
- Fontos klímaadaptációs, zöldfelületi innovációs kutatási és fejlesztési feladatok ellátása
- A táji örökségvédelemben, az egészséges és élhető városi és vidéki környezet kialakításában játszott stratégiai szerep
Dr. Fekete Albert