Az Állatorvostudományi Egyetemen nyitották meg március 29-én a digitális térben zajló XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, egyben e seregszemle Agrártudományi Szekcióját, aminek hétfőtől szerdáig harmadik alkalommal ad otthont a 234 éves intézmény.
Prof. Dr. Sótonyi Péter, a házigazda intézmény rektoraként köszöntötte a XXXV. OTDK valamennyi résztvevőjét, megkülönböztetett tisztelettel a hallgatókat, akik a járvány körülményei között is vállalták a konferencián való megméretést. Az Állatorvostudományi Egyetem nagyon készült erre az eseményre, aminek harmadszor adhat otthont, ezúttal sajnos csak a digitális térben. Az Egyetem vezetője kiemelte: a diákkör 70 éves fennállása alatt egy picit mindig a másként gondolkodók műhelyeként vált a magyar tudományos élet hungarikumává. A tudományon keresztüli nevelés formáját valósítja meg, ez a legfőbb célja. Mivel hazánk legnagyobb kincse a szürkeállomány, aki ennek a gyarapításában részt vesz, csak nyertese lehet a konferenciának.
Dr. Sótonyi Péter külön köszöntötte dr. Szendrő Pétert, aki 1987 óta áll az Országos Tudományos Diákköri Tanács élén, s munkájának köszönhető többek között a legjobb diákkörösöket elismerő Pro Scientia Aranyérem és a legkiválóbb tanárokat megbecsülő Mestertanár kitüntetések létrehozása.
Dr. Szendrő Péter megnyitó beszédében kiemelte, hogy a diákkör kézfogás a generációk, mesterek és tanítványok között. Megemlítette, hogy a Pro Scientia Aranyérmesek között már rektor is található, Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezetője személyében. Az OTDK két éve Magyar Örökség-díjban részesült. Idei eseményeit 16 szekció várhatóan 530 tagozatában 11 felsőoktatási intézmény rendezi. A megméretésre 5.206 diák jelentkezett 4.726 pályázattal és több mint 3.000 bíráló dolgozott az értékelésükön.
A konferencia régi hagyománya, hogy megnyitójára az első szekcióülés kezdetén kerül sor. Az OTDT elnöke megköszönte a kormányzat támogatását. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 400, a Nemzeti Tehetség Program pedig 50 millió forinttal segíti a TDK műhelyeinek működését.
A fiatalokat leginkább a felfedezés izgalma motiválja a kutatói pálya választásában, mondta köszöntőjében Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke. „Kreatív munka, ezt tudom szeretettel és szenvedélyesen végezni”, idézte az egyik résztvevő válaszát a fiatal kutatók körében végzett felmérésükből. Kiemelte: a kutatói pálya szépségeinek megismertetése érdekében indították el a középiskolai MTA alumni programot, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok megértsék az alapkutatás jelentőségét. Az alapkutatás talán a tudomány legtisztább formája, amit mindenekelőtt a kíváncsiság, a tudásvágy motivál. A tudományos diákköri mozgalom jelentőségét pedig az is mutatja, hogy a doktoranduszok 80-90 százaléka a dolgozatírók közül kerül ki és az akadémikusok között is szép számmal találhatók.
Ismét indul a legjobbak seregszemléje. Az OTDK mindig arról szól, hogy hallgassuk meg azokat, akik a tudomány területén újdonságokkal szolgálnak, akik eredményeiket szeretnék másokkal is megosztani, szólt a résztvevőkhöz Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. Nagyon tiszteljük önöket ezért a munkáért és örülünk annak, hogy ennyi tehetséges fiatal van Magyarországon. Nem vagyunk gazdagok ásványkincsekben, legfőbb erőforrásunk a kiművelt emberfőkben rejlik, köztük azokban a tehetséges és szorgalmas fiatalokban, akik nap mint nap tesznek azért, hogy a bennük rejlő tehetséget kamatoztassák a magyar nemzet javára. Ennek elősegítésére működteti Magyarország a Nemzeti Tehetség Programot, amiből évente 3 milliárd forintot fordítanak fiatalok és segítőik támogatására.
Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú eredményeiben mindig jelentős szerepet játszott a tanár-diák bensőséges szakmai és emberi együttműködése. A XXXV. OTDK előzményeként 1.858 konferencia zajlott le az intézményekben, 12.736 pályamunkával. Érdemes is a kutatói pályán gondolkozni, hiszen az elkövetkező években soha nem látott méretű fejlesztések előtt áll a hazai felsőoktatás. Az 1.500 milliárd forint értékű beruházások megvalósításával az egyetemek adják majd a magyar gazdaság és innováció fő hajtóerejét. Az egyetemek régóta készültek erre a lehetőségre, hiszen intézményfejlesztési terveikben jobbnál jobb projektek várnak megvalósításra.
Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke bátraknak és okosaknak nevezte a versengő hallgatókat. Bátrak, mert meg merik méretni magukat a világ előtt; nem félnek attól, hogy valaki kritizálni fogja a gondolataikat, hiszen képesek azokat megvédeni. Okosak, mert tudják, hogy a következő néhány évtized az okos embereké lesz és minden alkalmat megragadnak arra, hogy megmutassák a tudásukat. Mint elmondta, Magyarországon a 16-17 évesektől a senior kutatókig mindenkinek lehetőséget adnak arra, hogy pályázati forrást nyerjen kutatásaihoz az Új Nemzeti Kiválósági Programtól az OTKA programokig. A résztvevők figyelmébe ajánlotta a tavaly elindult kooperatív doktori programot, amely révén a kutatásban és innovációban érdekelt munkahelyekről vissza tudnak térni a felsőoktatásba.
Az OTDK sokkal több mint egy szakmai megmérettetés, mert egy olyan kapu, amely megnyitja a tudományos sikerek végtelen lehetőségét a fiatalok előtt, szólt a résztvevőkhöz Dr. Nagy István agrárminiszter. Örömmel tapasztalja, tette hozzá, hogy az Agrártudományi szekció is egyre sikeresebb. A tudományos diákköri mozgalomnak fontos szerepe van az agrárium fejlődésében, a fiatalok utánpótlásának nevelésében. Az idei megméretés rangját emeli, hogy ismét az Állatorvostudományi Egyetem a szekció házigazdája, amire 21 felsőoktatási intézményből jelentkeztek a hallgatók és 19 határon túli diák is részt vesz előadásával a konferencián. A politikus kiemelte: a generációváltásban gyökerezik a vidék sorsa. Az Agrárminisztérium is mindent megtesz a tehetséges fiatalok támogatásáért.
Az Agrártudományi Szekció Roska Tamás Tudományos előadását Bodor Zsanett, a MATE Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának harmadéves PhD hallgatója tartotta, aki kutatómunkájában mézek eredetazonosításával foglalkozik. Vizsgálatai során bizonyította, hogy a közeli infravörös spektroszkópia és az emberi nyelvhez hasonló elven működő elektronikus nyelv ígéretes eszköz lehet a mézek összetételének vizsgálatakor, így ezek hosszú távon hatékonyan segíthetik a mézhamisítás visszaszorítását. Kutatásának fő célja egy magyar fajtamézekből álló adatbázis felépítése, mely tartalmazza a fent említett technikák adatait.
A konferencia tagozataihoz való csatlakozásról itt olvashatnak bővebben.