A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött Üzbegisztán vezető agrár-felsőoktatási intézményével, a Tashkent State Agrarian University-vel, valamint az üzbég főváros burgonyakutatással foglalkozó kutatóintézetével, a Magyar-Üzbég Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 6. ülésén – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében. A szándéknyilatkozat révén közös burgonyanemesítési program indulhat a magyar és üzbég nemesítési vonalak keresztezésével.
Az ötéves időtartamra kötött megállapodás lényege, hogy a magyar és üzbég szakértők közösen mérjék fel az üzbég burgonyatermesztési és -kutatási potenciált, megfogalmazzák az ottani igényeket és lehetőségeket, valamint részletes projekteket dolgozzanak ki az ágazat további fejlődése érdekében.
A MATE keszthelyi Burgonyakutató Állomásával kötött megállapodás részeként az elkövetkező években közös burgonyanemesítési program is indul a magyar és üzbég nemesítési vonalak keresztezésével, valamint a hazánkban alkalmazott hagyományos és molekuláris genetikai módszerek adaptálásával. Az együttműködés fontos részét képezi egy vetőburgonya-termesztő üzem létrehozása és fejlesztése is a magyar fajták számára, de a termesztés elindítása mellett vetőburgonya-szaporító üzemeket is integrálnak majd a rendszerbe.
Az együttműködés fontos része a gyakorlati és kutatási szakemberek képzése, valamint a know-how ismeretek átadása is, mind Magyarországon, mind pedig Üzbegisztánban. E tekintetben a MATE a mezőgazdasági oktatás-kutatás teljes palettáján kész fogadni az üzbég hallgatókat, kutatókat, professzorokat. Üzbegisztán Közép-Ázsia legsűrűbben lakott országa, ami a most megkötött megállapodás keretein jócskán túlmutató lehetőségeket tartogat az érintett felek számára a mezőgazdaság más területein, így a zöldség- és gyümölcstermesztés, a halászat és a tejágazat tekintetében is. Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE mb. rektora beszédében kiemelte, hogy az Egyetem minden rendelkezésére álló eszközével kész segíteni hazánk külgazdasági mutatóinak további javulását, ebben a munkában a hazai agráriumra és annak eredményeire továbbra is kiemelten számíthat Magyarország Kormánya.
Szijjártó Péter miniszter szavai szerint a magyar-üzbég kapcsolatok mutatják a legjobban, hogy a közép-ázsiai együttműködések milyen előnyökkel járnak. A két állam kereskedelmi forgalma tavaly a nehézségek ellenére is meghaladta a 100 millió dolláros értékhatárt, ami több mint 30 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest.
Magyarország emiatt is szeretné, hogy az EU mielőbb megkösse a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást a közép-ázsiai országgal – fogalmazott Szijjártó Péter. A Miniszter úgy véli, hogy a válság még jobban felértékelte a nemzetközi együttműködéseket, hiszen a válságot azok az országok tudják a leghatékonyabban kezelni, amelyek szerteágazó kapcsolatrendszert építettek ki. Magyarország az utóbbi években partnerekre talált olyan térségekben is, amelyekre a korábbi külügyi vezetés kevésbé figyelt oda, noha a gazdasági növekedésük a leggyorsabbak közé tartozik – utalt a közép-ázsiai kapcsolatok jelentőségére a tárcavezető.
Az üzbég miniszterelnök-helyettes szerint a kétoldalú kapcsolatokat gyorsaság és dinamika jellemzi. Sardor Umurzakov elmondta, hogy a mostani megbeszélések alapján 76 új együttműködési lehetőség nyílhat meg a két ország között az eddigiek mellett. Magyarország és Üzbegisztán múltjában sok a közös vonás, és a jövőjük is összekapcsolódhat, köszönhetően a szerdán megerősített gazdasági, tudományos, kulturális, oktatási együttműködéseknek – tette hozzá.