A vidék szó hallatán sokaknak egy békés falusi kép jut eszébe, tulajdonképpen minden, ami nem város. A Vidékfejlesztési agrármérnöki szakos hallgatók viszont arról tanulnak, hogy milyen problémákkal küzdenek a vidéki településeken élők, valamint arról is, hogy miként tudnak javítani az életkörülményeiken, a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeiken. Milyen helyi lehetőségek, hagyományok, történeti és természeti értékek állnak ehhez rendelkezésükre? Hogyan lehet olyan új lehetőségeket teremteni, amelyek valódi változást tudnak hozni egy településnek, vagy akár egy régiónak? Soron következő cikkünkben a Károly Róbert Campuson induló Vidékfejlesztési agrármérnöki szakot mutatjuk be. A képzés megismerésében Dr. Koncz Gábor, egyetemi docens, valamint Hortiné Domoszlai Georgina hallgató segít.
A Károly Róbert Campuson elérhető képzési szintek: alapképzés / mesterképzés
Képzési idő: 7 félév / 4 félév
A hallgatókból a képzési idő végére olyan szakemberek válnak, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési, irányítási, adminisztratív, logisztikai, valamint termelési feladatok ellátására. De mit is jelent ez pontosan? Mi mindent tanulnak a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakos hallgatók?
Koncz Gábor: A képzés során a vidékfejlesztési agrármérnök hallgatók elsajátítják az agrártermelés fontosabb technológiai ismérveit, emellett nagy hangsúlyt fektetünk a mezőgazdaság szélesebb társadalmi, gazdasági és környezeti kapcsolatrendszerének megismertetésére is. A vidéki tereket sok esetben még ma is a mezőgazdasággal azonosítjuk, amely valóban alapvetően határozza meg azok karakterét, azonban a statisztikai adatsorok azt mutatják, hogy ezekben a terekben is gyors ütemben zajlik a gazdaság átalakulása, új szakismeretek elsajátítását, innovációk megvalósítását követelve meg. Az agrárszektor versenyképességét a precízen elvégzett termelési feladatok mellett alapvetően befolyásolja, hogy milyen piacok állnak rendelkezésre a termékek értékesítéséhez. A versenyben maradáshoz jól irányzott fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek sok esetben külső források bevonását igénylik az EU-s támogatási rendszerből. A vidékfejlesztő szakemberek feladata elsősorban az, hogy a különböző menedzsment feladatok elvégzésével egy fenntartható keretrendszert biztosítsanak a gazdálkodók számára. Emellett pedig arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a vidéki terekben megvalósuló minél nagyobb mértékben szolgálják az ott élő lakosság egészét.
Kik számára ideális az alapképzés és kiknek érdemes a diploma megszerzését követően mesterképzésen folytatni tanulmányaikat?
K. G.: Annak ellenére, hogy a vidékfejlesztésről gyakran hallhatunk a médiában, sokan kevéssé tudják beazonosítani, hogy mivel is foglalkoznak a vidékfejlesztő szakemberek. Ez egy igazán színes szakmaterült, hiszen az egyébként is sokrétű agrármérnöki tudásbázis speciális gazdaság- és társadalomtudományi ismeretkörökkel egészül ki. Emellett nagyon fontos kiemelni a vidékfejlesztő szakma szintetizáló megközelítésmódját, amely révén a szakemberek komplexen képesek kezelni a vidéki térségekben felmerülő problémákat. Amellett, hogy ezekre az ismeretekre és kompetenciákra napjainkban egyre nagyobb szükség van, ezzel a széleskörű látásmóddal az alapszak elvégzését követően számos lehetőség nyílik a továbblépésre, a mesterdiploma megszerzése pedig alkalmassá teszi végzett hallgatóinkat vezető pozíciók betöltését is.
Jellemzően milyen területeken helyezkedhetnek el a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakon végzettek?
K. G.: Hallgatóink számára a legkézenfekvőbb elhelyezkedési lehetőséget azok az agrárszakigazgatási intézmények (pl. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a megyei kormányhivatalok Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztálya) jelentik, ahol közvetlenül kapcsolódhatnak be a vidékfejlesztési támogatáspolitika operatív feladatainak megvalósításába. Másoknak a vidékfejlesztés sokszínű szakmaterületének egy-egy speciálisabb ismeretköre tetszett meg és célirányosan azokkal foglalkoznak (pl. megújuló energiaforrások hasznosítása, helyi termékek értékesítése stb.). A mesterszak elvégzésével gyakran már az a fő célkitűzés, hogy az aktuális munkájuk során (családi gazdaságban, önkormányzatnál) hasznosítsák hallgatóink a pályázatíráshoz és projektmenedzsmenthez kapcsolódó tudásbázist.
Miért döntöttél úgy, hogy a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakot választod?
Hortiné Domoszlai Georgina: A középiskolai tanulmányaimat Egerben, a Neumann János Középiskola és Kollégiumban végeztem. A végzős éveim során döntöttem el, hogy vidékfejlesztési agrármérnök szakon szeretnék tovább tanulni, mégpedig azért, mert a családom mezőgazdasággal foglalkozik. Azért döntöttem emellett a szak mellett, hogy a gazdaságunkat naprakészen tudjuk fejleszteni, esetlegesen a tevékenységünket diverzifikálhassuk. A képzés nagyon sokrétű tudás megszerzésére ad lehetőséget, az európai uniós normák megismerésétől kezdve, az agrármarketingen át, a gazdasági ismeretekig. Ez a tudás nagyon fontos, hiszen ennél a gazdasági ágnál nem csak a mezőgazdasági termeléshez kell érteni, hanem ismerni kell a piacokat, tudni kell alkalmazkodni azok változásához, ismerni kell a gépeket, eszközöket, amelyek a termelés során használatban vannak, tudni kell értelmezni az EU-s pályázatokat, felhívásokat. Ezeken felül nem csak magában a mezőgazdaságban lehet jelentősége ennek az egyetemi szaknak, hanem más munkák betöltésében is, pl. mezőgazdasági hivatalokban betöltött munkakörök, pályázatírás.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján beváltotta a képzés a hozzá fűzött reményeidet?
H. D. G.: 2020 januárjában végeztem vidékfejlesztési agrármérnök alapszakon, helyi gazdaságfejlesztő szakirányon a gyöngyösi Károly Róbert Campuson. Ezek alapján elmondhatom, hogy a képzés beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, sőt, még többet is. Az alapszakot úgy végeztem el, hogy közben a gazdaságunkban dolgoztam, így a gyakorlatban is megtapasztalhattam azt, amit az iskolapadban tanultunk. Átfogóbban tudom értelmezni a gazdaságban bekövetkezett változásokat és azok megoldását is.
Alapszakos tanulmányaim során részt vettem Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián is. A jelentkezésemet a kihívás motiválta. A részvétel sok befektetett energiát és plusz munkát igényelt, azonban ezek mind megtérültek. Habár nem jutottam tovább az Országos Diákköri Konferenciára, mégis pozitív élményekkel és további motivációkkal gazdagodtam.
Mik a terveid a végzést követő időszakra?
H. D. G.: Az újonnan megszerzett naprakész tudás birtokában szeretném egyre tudatosabban folytatni a munkát a családunk gazdaságában. Úgy vélem, a mesterszak elvégzése az alapszakhoz hasonlóan pozitív élménnyel és tudással fog gazdagítani.
A Vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzésről további információk ITT, a mesterképzésről pedig ITT találhatók.